Egyszer egy régi barátnőm megmutatta nemezelt játékait és ismét elbűvölt a tudományával. De hogyan lehetséges ez? Hogyan lesz a gyapjúból pettyes kalapos gomba? Meg manó, alvó őzike, kiskutya… ?? Kérdésemre, hogy valóban olyan bonyolult -e elkészíteni a figurákat, mint az eddigi tapasztalatom mutatja, azt felelte: „Á, dehogy, nagyon egyszerű, megmutatom!” Tűnemezelés gyorstalpaló következett: szivacs az asztalra, néhány tű, gyapjú a kézbe. Egyszerű formák kialakítása a gyapjú szoros feltekerésével, hol csak gombóccá, hol hengerré hurkapálcikára. Szurkálás, formálás, mintha gyurma lenne, kész a dinoszaurusz teste, nyaka és feje. Még néhány hurka a lábaknak. Pikkpakk összedobtuk.
Szóval így is lehet! Persze utólag teljesen logikus: minél tömörebbre gyurmázom, tekerem, hajtogatom össze az anyagot, annál kevesebbet kell a tűvel tömöríteni. Az alapelv: bármilyen alakot lebontunk alap-formákra. A példámban szereplő dinoszaurusz teste egy ovális gombóc, nyaka és lábai hengerek, feje kisgombóc. Az illesztéseket szépen eltakarjuk egy vékony gyapjúréteggel és a végeredmény, úgy néz ki, mintha nem is több darabból lenne összerakva a forma.
Sokkal nehezebb egy rajz alapján elkészíteni valamit, ha nincs meg a hogyanja. Más ezzel szemben egy oktató videó, ahol megmutatják: „Egy ekkora darab gyapjút tépj le, hogy feltekerve egy ekkora gömböt kapj majd belőle.” A megfelelő segítséggel gyorsan lehet tanulni, és arányos dolgok készülnek.
Én a legtöbbet Sara Renzullitól tanultam, a sarafinafiberart.com videóiból. Drótvázat készít és erre építi fel természethű állatait. Nagyon pontosak az instrukciói, pontos méreteket ad meg, ezért könnyű sikerélményt szerezni már az elején.
Azért, hogy nektek is könnyen jöjjön a sikerélmény, oktatóvideókat készítünk, hogy tanulmányozhassátok a különböző technikákat, fogásokat és ne csak egy rajzos leírásra kelljen hagyatkoznotok.